Jobban vagyok. Most már kijelenthetem, hogy sokkal jobban vagyok. Ez eszméletlenül kemény önismereti munkámba kerül(t), amit rengeteg koppanás és sorsfordító felfedezés kísér. Rájöttem, hogy a válaszok tényleg bennünk vannak. Eddig ezt tök hülyeségnek tartottam, mert nem értettem. Hogy lenne már…

Éppen hazaértem a leginspirálóbb közegből, amit csak ismerek és kitör rajtam a sírás. Fogalmam sincs, hogy miért. Talán egyszerűen csak az a sok kérdés tör felszínre, amiben azt kérdezik, hogy hogy vagyok, min pörgök éppen, miért nem pihenek. Nem tudok pihenni. A szó szoros értelmében persze végzek…